A kunszentmártoniak nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására, és híres-neves elődeik emlékének megőrzésére. Nem hiába, hiszen számos olyan ember élt a városban, akik országos hírnévre tettek szert még életükben, és alkotásaik, munkáik haláluk után sem maradtak feledve. A Csenged Népművészeti Egyesület jelenleg egy ilyen híres fazekasművész munkásságát kutatja, és ülteti át más művészeti formába.

Ötven éve halt meg a kunszentmártoni fazekas, Bozsik Kálmán. Az évforduló alkalmából az Egyesület már két éve kutatja a művész hagyatékát. Kerámiái megtalálhatók a helyi és országos múzeumokban, de nagyobb számban magántulajdonban vannak, hiszen elsősorban használati tárgyakat készített. Kezei alól kerültek ki étkészletek, vázák, paraszti edények, dísztárgyak. Készültek kerámiák épületek homlokzatára, és az 1911-ben megépült zsinagógát is díszítik az ő alkotásai. A családi hagyományt követve két fia is fazekas lett, de voltak tanítványai is. Később azonban a műhely bezárt, a fazekasság elmaradt Kunszentmártonból. Ma egy fiatal fazekas, Mucsi Ferenc, az Egyesület felkérésére újítja fel és alkotja meg a kerámiákat. Nincs könnyű dolga, mivel mintakincs nem áll rendelkezésre, csak a kész tárgyak alapján lehet dolgozni. A Helytörténeti Múzeumban látható jász és kun kiállítás keretein belül kapott helyett a Bozsik kiállítás is. Az itt látható tárgyaknak csak egy töredéke került ki a művész kezei alól, nagy részüket már Mucsi Ferenc készítette. Láthatjuk a mai eszközökkel, de a hagyományt követve készült étkészletet és a teás készletet. A fazekasmesternek nincs könnyű dolga. Ma már a festékeket is készen lehet kapni, ezekből kell kikeverni azokat a színeket, melyeket a művész is használt a századelőn. Egy váza készítése is máshogy zajlik, mint ahogyan azt a fazekasok megszokták. Bozsik Kálmán vázáit több részből kell összeállítani, a díszes fülek pedig nem korongozással, hanem formába öntéssel készülnek. Száradás után leönti földfestékkel, majd belekarcolja a mintákat és kifesti. A tárgyak díszítésére jellemző, hogy az egész felületet beborítják a minták, melyek a szecesszió túlzásaira emlékeztetnek.

A Csenged Népművészeti egyesület, Ország László vezetésével igyekszik ezt a gazdag formakincset átörökíteni a hímzésbe. - A hímzés egyáltalán nem jellemző Bozsik Kálmán művészetére - mondja az egyesület vezetője. - Az értékmentésnek látom egyik ágát abban, hogy az asszonyokkal készítünk hímzéseket. Én a Bozsik mintakincset összegyűjtöm, rajzolom, és ezeket próbálom textilre átvinni, az anyag sajátosságait figyelembe véve komponálni a motívumokat. A mintákat terítőkbe, abroszokba, ruhaneműkbe próbálják belevarrni. A munka még kísérleti stádiumban van, de a Kunok Világtalálkozóján megnyílt kiállításon már nagy sikert aratott. Következő lépés az országos nyilvánosság, ahol a kerámiák és hímzések együtt kerülnek majd bemutatásra. Az egyesület várja mindazok jelentkezését, akik rendelkeznek Bozsik kerámiával. Céljuk nem a vásárlás, hanem a mintakincs megőrzése, bővítése, így akár egy fényképen megörökített tárgy is sokat segít ennek elérésében.